Социальная стратификация варваров гуннского времени в свете новейших исследований в Венгрии. К проблеме «отдельных» или небольших групп погребений

Автор: Иштванович Э., Кульчар В.

Журнал: Краткие сообщения Института археологии @ksia-iaran

Статья в выпуске: 244, 2016 года.

Бесплатный доступ

В последней четверти IV в. население Венгерской равнины отличалось значительным этническим разнообразием. Увеличение числа погребений указывает на рост населения, происходивший за счет притока переселенцев. Население, относящееся к предшествующему культурному горизонту, продолжало существовать,имел место процесс интеграции автохтонных групп в новую культурную среду. Наряду с типичными сарматскими некрополями, появляются могильники нового типа(группы Тисадоб и Артанд). В материалах этих памятников (могильников / изолированных погребений / групп погребений) прослеживаются как черты унификации,так и выраженные отличия по таким признакам, как наличие или отсутствие деформированных черепов, единство или разнообразие ориентировок. Ситуация остается неизменной до прихода гепидов. В последней трети IV - V в. существует тритипа погребений: изолированные захоронения / жертвенники; небольшие группы погребений; большие могильники. Характер памятников определяется процессами социальной стратификации. На ряде памятников открыты одновременные погребения, расположенные на значительном (50-200 м) удалении друг от друга и при этом связанные между собой. Чаще всего на таких памятниках погребения гуннского времени соседствуют с несколько более ранними могилами или же с сарматскими комплексами, относящимися также к гуннскому времени. В настоящей статье анализируется соотношение памятников сарматского горизонта с изолированными погребениями / небольшими группами погребений, причем основное внимание уделяется выяснению социального статуса последних.

Еще

Сарматы, гуннское время, карпатский бассейн, изолированныепогребения

Короткий адрес: https://sciup.org/14328314

IDR: 14328314

Список литературы Социальная стратификация варваров гуннского времени в свете новейших исследований в Венгрии. К проблеме «отдельных» или небольших групп погребений

Кулаковский Ю. А., 2000. Избранные труды по истории аланов и Сарматии. СПб.: Алетейя. 318 с.
Магомедов Б. В., 2006. Монети як жерело вивчення iсторiї племен черняхiвської культури//Археологiя. № 4. С. 46-51.
Мызгин К. В., 2013. Римские монеты в ареале черняховской культуры: проблема источников поступления//Stratum plus. № 4: В поисках ойума. «Пути народов». C. 217-233.
Balogh Cs., 2014. Kora avar sirok Felgyő-Kettöshalmi-dűlőben//Avarok pusztai. Régészeti tanulmanyok Lőrinczy Gabor 60. születésnapjara/Szerk.: A. Anders, Cs. Balogh, А. Türk. Budapest: Martin Opitz Kiadó. P. 243-278. (Opitz Archaeologica; 6). (MTA BTK MÖT Kiadvanyok; 2.)
Balogh Cs., Wicker E., 2012. Avar nemzetségfô sirja Petőfiszallas határából//Thesaurus Avarorum. Régészeti tanulmányok Garam Éva tiszteletére/Szerk.: T Vida. Budapest: ELTE. S. 351-582.
Bierbrauer V., 1989. Ostgermanische Oberschichtgräber der Römischen Kaiserzeit und des frühen Mittelalters//Peregrinatio Gothica. Lódź: Katedra Archeologii Uniwersytetu Łódzkiego. S. 39-106. (Archaeologia Baltica; VII.)
Bóna I., 1986. Szabolcs-Szatmar megye régészeti emlékei I//Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I/Szerk.: D. Dercsényi, G. Entz. Budapest: Akadémiai Kiadó. P. 15-91.
Bóna I., 1991. Das Hunnenreich. Budapest: Corvina Kiadó; Stuttgart: Konrad Theiss Verlages. 294 s.
Bóna I., 1993. Bakodpuszta//Bóna I., Cseh J., NagyM., Tomka Р., Tóth A. Hunok -gepidák -langobardok. Szeged: A József Attila Tudományegyetem Magyar Őstörténeti Kutatócsoportja. P. 27-28.
Fülöp Gy., 1976. Újabb tanulmány a római érmek szarmata kori forgalmáról a mai magyar Alföldön//Archaeologiai Értesitő. 103. P. 253-262.
Gallina Zs., 2007. Kora népvandorlás kori temetőrészlet//Gördülő idő. Régészeti feltárások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között/Szerk.: K. Belényesy, Sz. Honti, V. Kiss. Budapest: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, MTA Régészeti Intézete. P. 209-211.
Gulyás Gy., 2011. Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén//Studia Comitatensia. 31. P. 125-253.
Gulyás Gy., 2014. Késő szarmata temetôrészletek Óföldeák-Ürmös II. lelőhelyen (M43-as autópálya 10. lelőhely)//A nyiregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. LVI. P. 15-107.
Hild V., 1901. A jász-alsó-szent-györgyi sir//Archaeologiai Értesitő. 21. P. 120-138.
Istvánovits E., Kulcsár V., 2013а. Sarmatians -history and archaeology of a forgotten people. Mainz: Römisch-Germanisches Zentralmuseum.
Istvánovits E., Kulcsár V., 2013b. The upper class of Sarmatian society in the Carpathian Basin//Macht des Goldes, Gold der Macht. Herrschaft-und Jenseitsrepräsentation zwischen Antike und Frühmittelalter im mittleren Donauraum/Hrsg.: М. Hardt, O. Heinrich-Tamaska. Weinstad: Verlag Bernhard Albert Greiner. P. 195-209. (Forschungen zu Spätantike und Mittelalter; 2.)
Istvánovits E., Kulcsár V., 2014. Sarmatian chamber graves in the Great Hungarian Plain and their steppe antecedents//Kammergräber im Barbaricum. Zu Einflüssen und Übergangsphänomenen von der vorrömischen Eisenzeit bis in die Völkerwanderungszeit/Hrsg.: А. Abegg-Wigg, L. Nina. Neumünster; Hamburg: Wachholtz Verlag. P. 437-446. (Schriften des Archäologischen Landesmuseums, Ergänzungsreihe; Bd 9.)
Ivaniševic V., Bugarski I, 2008. Western Banat during the Great Migration Period//The Turbulent Epoch II. New materials from the Late Roman Period and the Migration Period/Eds.: В. Niezabitowska-Wiśniewska, М. Juściński, Р Łuczkiewicz, S. Sadowski. Lublin: Wydawnictwo Uniwersytetu Marii Curie-Skłodowskiej. P. 39-61. (Monumenta Studia Gothica; V.)
Kiss A., 1981. Germanische Grabfund der Völkerwanderungszeit in Jobbagyi (Zur Siedlungsgeschichte des Karpatenbeckens in den Jahren 454-468)//Alba Regia. 19. P. 167-185.
Köhegyi M., 1958. Adatok a szarmatakor telepütésterténetéhez . Szakdolgozat, Budapest.
Kulcsàr G., 2007. Ordacsehi-Kis-Töhss//Gördülö idö. Régészeti feltarasok az M7-es autópalya Somogy megyei szakaszan Zamardi és Ordacsehi között/Szerk.: K. Belényesy, Sz. Honti, V. Kiss. Budapest: Somogy Megyei Muzeumok Igazgatósaga, MTA Régészeti Intézete. P. 185-192.
Lőrinczy G., 1996. Kora avar kori sir Szentes-Borbásföldről //A Móra Ferenc Mùzeum Évkönyve -Studia Archaeologica. 2. P. 177-189.
Lőrinczy G., Rácz Zs., 2014. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye avar sirleletei II. Tiszavasvári-Kashalomdűlő kora avar kori temetkezései//A nyiregyhazi Jósa András Mùzeum Évkönyve. LVI. P. 141-217.
Lőrinczy G., Türk A., 2011. 10. századi temető Szeged-Kiskundorozsma, Hosszúhátról. Újabb adatok a Maros-torkolat Duna-Tisza közi oldálanak 10. századi településtörténetéhez//A Móra Ferenc Mùzeum Évkönyve -Studia Archaeologica. 12. S. 419-479.
Maenchen-Helfen O., 1973. The World of the Huns. Studies in Their History and Culture. London: University of California Press, Berkeley, Los Angeles. 602 p.
Masek Zs., 2014. Germánok az ùt szélén //Asónyomon. Az ELTE BTK Régészettudomânyi Intézetének tudomanyos-ismeretterjesztö blogja. URL: http://www.asonyomon.hu/germanok-az-ut-szelen/. Date of the application: 10.07. 2016.
Mócsy A, 1974. Pannonia and Upper Moesia. A History of the Middle Danube Provinces of the Roman Empire. London; Boston: Routledge & Kegan Paul. 453 p.
Nagy M., 1993. Gepida temetkezés és vallási élet//Bóna I., Cseh J., Nagy М., Tomka Р., Tóth Á. Hunok -gepidák -langobardok. Szeged: A József Attila Tudományegyetem Magyar Őstörténeti Kutatócsoportja. P. 60-61.
Nagy M., 2014. Megjegyzések a Budapest, XVII. Rákoscsaba-Péceli út mellett és a Madaras-Halmokon (Bacs-Kiskun m.) feltárt csaszárkori temetők temetkezési szokásaihoz//Avarok pusztái. Régészeti tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára/Szerk.: A. Anders, Cs. Balogh, A. Türk. Budapest: Martin Opitz Kiadó, MTA BTK MÖT. P. 115-160. (Opitz Archaeologica; 6). (MTA BTK MÖT Kiadvanyok; 2.)
Ottományi K., 2001. Hunkori sirok a patyi temetőben//Archaeologiai Értesitő. 126. S. 35-74.
Ottományi K., 2007. A római kor emlékei Pest megyében (öslakosság, településszerkezet, temetkezés, vallás, betelepitett barbárok)//Pest megye monográfiája I/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei/Szerk.: G. Fancsalszky. Budapest: Pest Megye Monografia Közalapitvany. P. 249-341.
Ottományi K., 2012. Késő római sircsoportok a pátyi temetöben //Archaeologia. Altum Castrum Online. URL: http://archeologia.hu/keso-romai-sircsoportok-a-patyi-temetoben. Date of the application: 10.07.2015.
Párducz M., 1950. Denkmäler der Sarmatenzeit Ungarns III. Budapest: Akadémiai Kiadó. 260 s. (Archaeologia Hungarica; 30.)
Pintye G., 2014. Maganyos hunkori temetkezések Nyiregyháza határában//A nyiregyházi Jósa András Múzeum Évkőnyve. LVI. P. 109-140.
Prohászka P, 2003. A perjámosi sir (1885) és helye az 5. századi lemezfibulás női temetkezések között//Archaeologiai Értesitő. 128. P. 71-93.
Rácz Zs., 2014. 5. századi sirok Hajdúnánás-Fürj-halom-járás (M3 41/A) lelőhelyről//Avarok pusztái. Régészeti tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára/Szerk.: A. Anders, Cs. Balogh, A. Türk. Budapest: Martin Opitz Kiadó, MTA BTK MÖT. P. 203-212. (Opitz Archaeologica; 6). (MTA BTK MÖT Kiadványok; 2.)
Sóskuti K., 2013. Szórvany fémleletek az Óföldeák-Ürmösön (M43, 9-10 lelőhely) feltárt késő szarmata települérészletről//A nyiregyházi Jósa András Muzeum Évkőnyve. LV P. 449-522.
Tejral J, 1999. Die spätantiken militärischen Eliten beiderseits der norisch-pannonischen Gränze aus der Sicht der Grabfunde//Germanen beiderseits des spätantiken Limes/Hrsg.: T. H. Fischer, G. Precht, J. Tejral. Köln, Brno: Archäologisches Institut der Universität zu Köln Abteilung Archäologie der Römischen Provinzen, Archäologisches Institut derAkademie der Wissenschaften der Tschechischen Republik Brno. P. 217-292.
Tejral J., 2011. Einheimische und Fremde. Das norddanubische Gebiet zur Zeit der Völkerwanderung. Brno: Archeologicky ùstavu AV CR. 466 s. (Spisy Archeologického ùstavu AV CR v Brné; 33.)
Thompson E. A., 2002. The Huns. Oxford: Blackwell Publishers. 326 p.
Tóth E., 2009. Studia Valeriana. Az alsóhetényi és ságvári késő római erődök kutatásának eredményei. Dombóvár: Dombóvári Városszépίtő és Vârosvédő Egyesület. 353 p.
Vaday A., 1989. Die sarmatischen Denkmäler des Komitats Szolnok. Budapest: Archäologisches Institut der UAW. 351 p. (Antaeus 17-18.)
Vaday A., 2001. Military system of the Sarmatians//International Connections of the Barbarians of the Carpathian Basin in the 1st-5th centuries A.D./Eds: E. Istvanovits, V. Kulcsar. Aszód; Nylregyháza: Osvath Gedeon Foundation and Jósa András Múseum. P. 171-193. (Múzeumi Füzetek; 51). (Jósa András Múzeum Kiadványai; 47.)
Vaday A., 2003. A szarmata barbarikum központjai a Kr.u. 2. században//Barbarikumi Szemle. I. P. 9-22.
Vaday A., 2008. Megjegyzések a szarmata iazygok társadalmához//Pécsi történeti katedra/Szerk.: Z. Csabai, А. Dévényi, F. Fischer, P. Hahner, G. Kiss, J. Vonyó. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tôrténettudományi Intézet. P. 57-70.

Еще

Статья научная